vonat
Vonat [bevezető szerkesztése]
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A vasúti közlekedésben vonatnak nevezik egy- vagy több vasúti jármű olyan szerelvényét, ami a vasúti pálya vonalán együtt közlekedve személy- vagy teherszállításra alkalmas. A vonat erőforrása vagy vontatójárműve általában a mozdony, amely vasúti kocsikat vontat, de vannak olyan vasúti járművek is, amelyek saját motorral képesek önmagukat mozgatni vagy vonatokat vontatni. A vonat erőforrása általában dízel motor, vagy a sín mentén (alatt, felett) elhelyezett vezetékből származó elektromos áram. Hosszú időn át lóvontatta, gőzgéphajtotta, széntüzelésű vonatok jártak. Lengyelországban, Kínában, Indiában azonban még napi rendszereséggel is közlekednek gőzösök. A vasúttörténelem során számtalan más erőforrást is használtak (lovak, gázturbinák stb.).
Tartalomjegyzék |
Vonattípusok [szerkesztés]
A vonat a mozdony és a vele összekapcsolt kocsik kombinációjából, vagy több önjáró motorkocsi összekapcsolásából áll. Előfordulhat az egyedülálló motorkocsi is, mint személyszállító vonat (például az Árpád sínautóbusz). A vonatot húzhatja ló, vontathatja drótkötél, de hajthatja a gravitáció is. Speciális formája a vasútnak az egysínű vasút, a nagysebességű vasutak, a mágneses lebegővasutak, a gumikerekes földalatti vasutak, illetve a fogaskerekű vonatok.
Személyszállító vonat [szerkesztés]
A személyszállító vonatok a vasútállomások között szállítják az utasokat. Két állomás között a távolság lehet 1 km alatt is, de akár több km is. A nagytávolságú vonatok, amelyek több országot is összeköthetnek, étkezőkocsival is rendelkezhetnek, de kapcsolhatnak hozzá fekvőhelyes kocsikat és hálókocsikat is. A nagysebességű vonatokhoz általában nem kapcsolnak hálókocsikat. Sebességükkel felveszik a versenyt a repülőgépekkel is. A nagyon nagy távolságú vonatok, mint a transzszibériai expressz, nem nagysebességűek. A vonatok városokat kötnek össze. Rövidebb távolságokra néhány város vasúthálózatot épített ki a agglomerációból a belvárosba ingázó emberek részére (például Budapesten a HÉV). Az elővárosi közlekedést megkönnyíti az ún. ingavonat alkalmazása. Néhány kocsiban több az állóhely, mint az ülőhely, megkönnyítve a gyerekkocsi, kerékpár, vagy a tolókocsi szállítását. Több ország emeletes személyszállító kocsikat használ a városok közötti forgalomban.
A személyszállító vonatok vészfékkel vannak ellátva, amelyet veszély esetén az utazóközönség tud kezelni. Illegális használatát büntetni szokták.
A nagyvárosok gyakran használnak metrórendszert, amelyet földalatti vasútnak is lehet nevezni. Ezek a kocsik mindig elektromosan hajtottak, és az áramot egy harmadik sín szolgáltatja. A vonalak el vannak zárva az egyéb forgalomtól, és nem tartalmaznak szintbeli kereszteződést. A metróvonalakat rendszerint alagutakban vezetik, de előfordulhat az is, hogy a síneket a város külső részén a föld színéig felviszik. A metró kocsijainak gyorsulása és lassulása sokkal nagyobb, mint a hagyományos vonatoké.
A könnyű, egy-két kocsiból álló villamosokat, amelyek az utcákon futnak, magyarul nem hívjuk vonatnak, pedig nem is olyan nagy a különbség. A villamosvonalak már szintben keresztezik az utcákat. Azokat a vonalakat, amelyeket elszeparálnak az utca többi részéről, zárt pályás villamosvonalnak nevezzük.
A mágneses lebegővonatot úgy lehet tekinteni, mint egy egyenesbe kiterített villanymotort. A mágneses erő megemeli a vagont, így a jármű nem érintik a pályát, ezzel a súrlódását szinte nullára lehet csökkenteni.
Az egysínű vasút (monorail) a nevéből adódóan egy sínből áll, amelyet minden irányból közrefognak a vonat kerekei. Ez utóbbi két vonattípus a mai napig kuriózum maradt, nem terjedt el a mindennapi életben.
A fogaskerekű vasút meredek hegyi vonalakon terjedt el, ahol az acélkerekek tapadása nem elég a vonat biztonságos közlekedéséhez. Magyarországon a Budapesti Fogaskerekű Vasút ilyen. Az ilyen helyeken a sínek között egy fogaslécet fektetnek le, amelybe a vonat hajtotta fogaskerék kapaszkodik bele.
Teherszállító vonat [szerkesztés]
Bizonyos körülmények között a vasúti szállítás gazdaságosabb és energiatakarékosabb, mint a közúti szállítás. A személyszállítással szemben általában nyereséges üzletág. A vasút gazdaságosabb nagy tömegű áru nagy távolságra szállításában, de kisebb mennyiség rövid távra juttatása esetén az előnye elvész. A legfőbb hátránya a rugalmasság hiánya, ez az oka, hogy veszített népszerűségéből a közúti szállítás előnyére. Néhány állam megpróbálja serkenteni a vasúti szállítást a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülése miatt. A különféle teheráruk szállítása sokféle teherkocsi kifejlesztését tette szükségessé. A modern vasutak egyik legkorszerűbb típusa a konténerszállító kocsi, ami lehetővé teszi, hogy daru segítségével leemelhessék a konténert, és rögtön kamionra vagy hajóra tegyék. Ez a típus háttérbe szorította a hagyományos zárt teherkocsikat, amelyeknél kézzel vagy géppel kellett be- és kirakodni. Más kocsitípusra közvetlenül rá lehet hajtani kamionnal, majd a cél elérése után le lehet hajtani róla. Ilyen rendszert használnak például az Anglia és Franciaország közötti Csalagútban is. Létezik olyan többcélú kocsi is, amelyik két kerékrendszerrel rendelkezik. Az egyik fajtát a vasúti közlekedésben használja, a másikat a közúti forgalomban.
Környezetvédelem [szerkesztés]
A Levegő Munkacsoport szerint a vonat teherszállítás közben sokkal kevesebb környezetterhelést okoz. [1]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A sínek tovább bírják Levegő Munkacsoport 2006
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
