Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


kisföldalatti

M1-es metróvonal [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kisföldalatti szócikkből átirányítva)
Budapest, Andrássy út
és Millenniumi Földalatti Vasút
Világörökség
Budapest-metro-1.png
A Földalatti Vasút útvonala
Adatok
Ország Magyarország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve 2002
▲ becsukMillenniumi Földalatti Vasút
M1
M1
 Vonal: 1-es metró
 Hossz: 4,4 km
 Nyomtávolság: 1435 mm
 Feszültség: 600 V =
 Maximális sebesség: 50 km/h
BSicon utKBHFa.svgBSicon utKBHFa.svg    
BSicon utBST.svgBSicon utBST.svg   Tároló vágányok
BSicon utSTR.svgBSicon utABZrg.svg   Kocsiszín felé
BSicon utABZld.svgBSicon utABZrd.svg    
BSicon utHSTACC.svgBSicon utHSTACC.svg 0 – 11  Mexikói út vá.
BSicon utHSTACC.svgBSicon utHSTACC.svg 2 – 10  Széchenyi fürdő
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 3 – 9   Hősök tere
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 4 – 8   Bajza utca
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 5 – 7   Kodály körönd
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 6 – 6   Vörösmarty utca
BSicon utABZrg.svgBSicon utABZrf.svg   Oktogoni vágánykapcsolat
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 7 – 5   Oktogon
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 8 – 4   Opera
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 9 – 3   Bajcsy-Zsilinszky út
BSicon utHSTACC.svgBSicon utHSTACC.svg 10 – 2   Deák Ferenc tér BKV metro.svg BKV m 2 jms.svg, BKV m 3 jms.svg átszállás
BSicon utHST.svgBSicon utHST.svg 11 – 0   Vörösmarty tér vá.
BSicon utABZld.svgBSicon utABZrd.svg    
BSicon utBST.svgBSicon utBST.svg   Tároló vágányok
BSicon utKBHFe.svgBSicon utKBHFe.svg    

A 19. század utolsó évtizedei Budapest fejlődésének történelmi léptékben is meghatározó időszakát jelentik. A városfejlesztés egyik kiemelkedő alkotása az Andrássy úti tengely kialakítása volt. Az 1870 nyarán megalakult Közmunkatanács első városrendezési elgondolásában a sugárút, mint adottság már szerepel és még abban az évben meghatározták a pontos vonalvezetését, három szakaszra történő felosztását. Elkészült a vonatkozó rendezési terv és a költségvetés, majd az Országgyűlés 1870. decemberében jóváhagyta a megvalósítást. A Közmunkatanács kezdettől fogva ellenezte felszíni kötöttpályás tömegközlekedés létesítését a sugárúton. Balázs Mór javaslata nyomán egyre inkább egy földalatti vasút létesítésnek gondolata foglalkoztatta a Közmunkatanácsot. A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül. A földalatti vasútépítés gondolata és megvalósítása egyidős a londoni földalatti vasútvonal születésével. 1860-ban kezdtek hozzá az építéséhez és 1863-ban helyezték üzembe az első földalatti vasutat. A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút a kontinens első földalatti vasútjaként 1896. május 2-án került a nagyközönség használatába, és nagyobb fennakadások nélkül szolgál ma is. 1973-ig a vonal hossza 3700 méter volt, 9 földalatti és 2 felszíni megállóval. A szerelvények 2 perces időközzel közlekedtek, a legnagyobb mért napi utasszám 34 526 fő volt. A II. világháború végéig a további fejlődés nem folytatódott. Az akkori szokások szerint a földalatti vasút bal oldali közlekedésű volt. Az áttérés a forgalomirányító és biztonsági rendszerek átépítése nélkül lehetetlen volt. Erre a millenniumi földalatti korszerűsítésekor került sor.

A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

Kezdet [szerkesztés]

A Terézváros fő útvonalát, a Sugárutat 1884-re faburkolattal látták el. A Városliget felé rendszeres omnibusz járt, de az akkori ütőéren, a Király utcán közlekedő villamossal együtt is kevésnek bizonyult, a járatok túlzsúfoltak voltak. Tekintettel a közelgő millenniumi kiállításra is – melyet a Városligetbe terveztek –, a sugárúti közúti vasútra egyre égetőbb szükség volt.

A Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatója Balázs Mór londoni tapasztalatai alapján foglalkozott egy pesti, felszín alatti vasút gondolatával. Legnagyobb riválisával, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal (BKVT) együtt pályáztak az Andrássy (Sugár) úton építendő felszíni vasútra, melyet a hatóságok – a korábbi véleményüknek megfelelően – elutasítottak: „az Andrássy úton nem építhető közúti vasút”. A két cég azonban előzőleg megállapodást kötött: amennyiben a felszíni terveket elutasítják (melyre joggal számíthattak), földalatti vasút építését kezdeményezik. A terveket a Siemens és Halske cég készítette. A fennmaradt látványtervek szerint a városligeti fürdőtől a Vigadóig egyajtós, de háromosztatú szerelvények közlekedtek volna; a középső utastér bal oldalán külön fülkét szántak a dohányos uraknak, jobb oldalán pedig a hölgyeknek. Az ajtók önműködően, a vezető által irányítva nyíltak-zártak volna, és automatákból árusították volna a jegyeket.

Az engedélyt megkapták, sőt 90 éves engedélyidőt, 15 éves adókedvezményt és 5 évre menetjegyek utáni illetékbélyeg átalányt kaptak. Cserébe viszont az Ezredévi Kiállítás megnyitásáig el kellett készülnie a vasútnak. Az engedély megadásától 21 hónap volt hátra a Kiállítás megnyitójáig.

Az építés [szerkesztés]

A Millenniumi Földalatti vasút felszíni szakasza a Hősök terénél

Az építkezés elkezdődött, a 6 méter széles 3225,56 méter hosszú alagutat két irányból kezdték el ásni. A Nagykörúti főgyűjtő vezeték határozta meg a maximális mélységet, így az alagút belmagassága 2,65 méter lett. Az alapot és az oldalfalakat betonból építették. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. Az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette, a lejárók fölé díszes csarnokokat emeltek.

Az átadás [szerkesztés]

Az első (Siemens) motorkocsi
Korabeli szerelvény a Millenniumi Földalatti Vasút vonalán

1896. április 11-én a műszaki átvétel nem sikerült, de a problémák orvoslása után 1896. május 3-án, délután Ferenc József nyitotta meg Európa – rekordidő alatt épült – első motorkocsis üzemű földalatti vasútját (a londoni eredetileg gőzhajtású volt). A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát. A forgalmat forgóvázas motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gőzgéppel hajtott áramfejlesztő biztosította. A biztosító berendezés 1973-ig működött eredeti állapotában. Reggel 6 és este 23 óra között 4 percenként követték egymást a szerelvények. Ferenc József 1896. május 8-án utazott a földalatti vasúton, melynek emlékére az üzemeltető cég felvehette a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet. A vonalat az akkori közlekedési szabályok szerinti „balra tarts” elrendezéssel építették ki (ezért voltak a lejáratok sokáig „fordítva”). Az eredeti állomások:

A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén, a Széchenyi fürdőnél volt. A Városligetben ma is látható egy alacsony híd, ami alatt a hajdani Földalatti áthaladt. Ez Magyarország első vasbeton hídja. Brüggerman György tervezte és Wünsch Róbert szabadalmaztatott eljárása szerint épült fel. A híd íveinek támköze 10,6 méter, szélessége 2,6 méter, a közlekedésre felhasználható szélessége 2 méter. Kocsiszín az Aréna úton (ma Dózsa György út) épült a MÁV kórház mellett. (A járműveket a végállomás és a kocsiszín között Mukik vontatták az Állatkerti úton át.)

1923-ban az addigra már elég leromlott állapotú Földalattit a konkurens villamostársaságok összevonásával megalapult Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt) vette át és kezdte el a felújítását. 1924 és 1930 között kicserélték a balesetveszélyes síneket. A járműfelújítás eredményeképpen átállhatott a Földalatti is a felszíni villamosok 550 voltos üzemi feszültségére (korábban a vasút Akácfa utcai telephelyen előállított 350 voltos feszültséget használták). A szerelvényeket egységes sárga színűre festették. Az 1960-tól puritán kinézetű „pótkocsikkal” kiegészítve a régi motorkocsik több mint 70 évig állták a sarat.

A vonalhosszabbítás [szerkesztés]

1896-17 vasút építkezés Klösz György.JPG

1970-ben jóváhagyták a vonalhosszabbítást, illetve a felszíni szakasz föld alá helyezését. A munkálatokkal Budapest egyesítésének centenáriumára készültek el. 1973. december 30-án adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, így a teljes 4,4 km-es vonal föld alá került. Új járműtelep is készült az új végállomáson. A ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok álltak forgalomba. 1955-ben a Kelet-nyugati metróvonal építése miatt a Deák Ferenc téri állomást is átépítették: áthelyezték a szomszédos Engels (ma: Erzsébet) térre. Az így feleslegessé vált alagútszakaszban létesült 1975-ben a Földalatti Vasút Múzeum, mely a Közlekedési Múzeum kisföldalattival és a metró üzemével foglalkozó állandó kiállítóhelye. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor (1973 végén) tért át a Földalatti a felszínen már 1941 óta zajló „jobbra hajts” közlekedésre.

1896-17 vasút Andrássy út Klösz György 2.JPG

A felújítás [szerkesztés]

Az 1980-as évek végére a Földalatti – de főleg a pálya, födémek – állapota erősen leromlott, így a BKV 1987-ben elkezdett egy három évre tervezett felújítást. A tervből csupán az első év valósult meg: sűrítették a tartóoszlopokat az Andrássy út alatti alagútban valamint felújították a Hősök tereKodály körönd szakasz szigetelését (ezzel újraépítették az Andrássy út útpályáját is). Az 1990-es évekre azonban már tarthatatlanná vált a helyzet, az elavult síneken már sebességkorlátozással sem közlekedhettek biztonsággal a szerelvények. A közel százéves vasút rekonstrukcióját 1995 márciusában kezdték el. A Bajcsy-Zsilinszky út - Hősök tere közötti elavult pályaszakasz felújításának első lépéseként a feldarabolt síneket kiszállították az alagútból. A talpfák eltávolítása után a zúzottkő ágyazat elbontása következett. A munka elvégzését nagyon megnehezítette a rendkívül szűk keresztmetszetű munkaterület. Az alagút oldalfalait és födémét magasnyomású vízzel tisztították meg. A fémszerkezeteket különleges korróziógátló festéssel látták el. Ezt követően a pályalemez vasalása készült el. A betont az állomásoknál felállított pumpákkal juttatták a bedolgozás helyére.

Az új pályaszakasz 48,5 kg/fm rendszerű hegesztett, hézagnélküli sínekkel épült vasalt beton ágyazatra "ragasztott kivitelben", 750 mm aljtávolsággal. A sínszálak helyszínre szállítását és kiosztását követően a vágányt beállították a terv szerinti irány és magasági pontokra. Ezután a pályalemezt kifúrták a leerősítések helyén. A rekonstrukció során az Oktogon téren kitérőt építettek be, ez lehetővé teszi a szakaszolást, a kettéosztott vonal önálló üzemét. A 100 éves alagút födémszerkezetének erősítését, illetve a teljes felső szigetelés újbóli elkészítését csak felülről lehetett elvégezni, ezért e munkákkal természetszerűen vele járt az Andrássy út felújítása is. Az Oktogon téren a vasút szakaszolhatósága, a vonatok visszafordíthatósága miatt vágánykapcsolat beépítésére került sor. Emiatt a régi födémet 60 m hosszban el kellett bontani, és új födém épült. A nagykörúti forgalom mielőbbi visszaállítása érdekében az új födém előre gyártott kivitelben készült. A feladat kiegészült a Deák téri és Vörösmarty téri állomások födémének megerősítésével, szigetelésével.

A millenniumi földalatti vasút 11 állomása közül 8 eredeti, 3 pedig a különböző vonalkorrekciók során létesült. A műemléki állomások belső felújítása korhű módon, az eredeti burkolatokkal és kialakítással történt. A Bajza utcai állomás bontási munkáit később lehetett elkezdeni, mert ezen az állomáson mutatták be a szakembereknek és a nagyközönségnek a műemlék jellegű állomások belső kiképzésének anyagválasztékát. Kiválasztották a DECO-REZ terrazzó padlóburkolat színét, a peron elválasztó Haidecker korlát és kábeltakarók formáját, a tölgyfa nyílászárók megjelenését, a vasalatok jellegét, a világítótestek elrendezését és formáját, az acélpillérek és mennyezetek színét, a biztonsági sáv csúszásmentes gránit burkolatát a csempe burkolat felrakásának kiosztását stb. Az új állomásokon a kőburkolatok, alumínium nyílászárók és álmennyezetek építése, a műemléki állomásokon a padló- és falszigetelés, az eredeti Zsolnay gyártmányú csempével azonos falburkolat készítése volt a feladat. Az állomásokat és a járműveket is felújították, így 1995 novemberére gyakorlatilag egy új Millenniumi Földalatti Vasút indulhatott útjára.

A Kisföldalatti járművei [szerkesztés]

A kisföldalatti 24-es számú motorkocsija
Egy modern kocsi
Felújított szerelvény a Millenniumi Földalatti vonalán

A járműpark a vonal elindításakor 10 faburkolatú, barna, és 10 sárgára festett acélburkolatú motorkocsiból állt, melyeket a Schlick gyár készített, és alig hasonlítottak az eredeti terveken szereplő szerelvényekre. A két üzemeltető cég, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) kocsijai a sárga színt, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságé (BKVT) pedig a barna színt viselték. Királyi luxuskocsit is rendeltek, a 20-as pályaszámú kocsi előkelően díszítve – és kicsit eltérő konstrukcióval – várta a királyi utasokat. 19241930 között felújították a motorkocsikat: az eredetileg szimpla tolóajtókat duplára cserélték, egységes, új konstrukciójú forgóvázat építettek, valamint nagyobb teljesítményűre (TR 4,5-ös típus) cserélték a motorokat is. A motorkocsik 1960-től pótkocsikkal kiegészítve közlekedtek. A pótkocsik a kelenföldi Füzesi Árpád Főműhelyben készültek. Az egy pótkocsiból és egy motorkocsiból álló szerelvény csatlása csak műhelyben volt bontható. Az 1972-73-as felújítás keretében új járműveket szereztek be. A 23 darab három részes csuklós járművet a GanzMÁVAG és Ganz Villamossági Művek gyártotta. Alapvetően ezek a járművek láthatóak ma is a Földalatti vonalán. A felújítás azonban a nyomvonalváltozás által nem érintett szakaszokon nem történt meg, így a járművek elhasználódása gyorsabb volt a vártnál. A járműveket a vandálok növekvő aktivitása is rombolta.

Az 1996-os ünnepre azonban a járműveket is felújították. A felújítás során új kárpitozott üléseket, tűz- és vandál biztos dekorit lemezborítást, műanyag padlóburkolatot, új, bőrből készült kapaszkodókat és lámpatesteket kaptak a szerelvények, valamint felújító külső fényezésre is sor került. A járművek a gyorsvasúti előírásoknak megfelelően kürttel és légfékkel vannak felszerelve. A légfék kiegészítő fék funkciót lát el, a hajtott, valamint a futótengelyeken lévő tárcsafékekre hat. A sűrített levegő beömlését a forgóvázakban elhelyezett egy-egy kormányszelep vezérli. A légfék KNORR BH rendszerű közvetett, automatikus, terhelésfüggő, egyvezetékes gyorsvasúti fék. Vészfékezéskor a jármű 60 km/h sebességről 150 m fékúton megáll.

A felújított kocsikban menetregisztráló berendezés (fekete doboz), valamint az utastérben elhelyezett, a vezető és az utasok közti kommunikációt lehetővé tevő berendezés növeli az utazás biztonságát. A szerelvények futásbiztonságának növelése érdekében kicserélték az alagútkereteket és forgóvázakat, valamint azok járulékos alkatrészeit. Újonnan felszerelt statikus áramátalakítók teszik lehetővé az utastéri fénycsővilágítást.

A földalatti összes személyszállító járműve alacsonypadlós.

Elnevezései [szerkesztés]

  • rövidítése: FAV, illetve újabban MillFaV.
  • a Millenniumi jelzőt sokáig nem használták.
  • hivatalosan az egyes számú metróvonalnak számít (M1), de többnyire csak a turisták nevezik így. Azért földalatti vasút, mert nem megy olyan mélyen, mint a metró és egyéb paraméterei (állomásköz, energiaellátás, stb.) is inkább a villamosra jellemzőbbek, mint metróra.
  • történetének első szakaszában a földalatti villamos elnevezéssel találkozhatunk leggyakrabban
  • ma a köznyelv általában kisföldalattinak, földalattinak, ritkábban kismetrónak (esetleg sárga metrónak) hívja.

Állomáslista és átszállási lehetőségek [szerkesztés]

 

 


Utolsó kép


Elérhetőség


Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2019 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 60706
30 nap: 261
24 óra: 4